Photoshop, mi más is juthat az eszünkbe?

Mondanák sokan, akik a képeiket szeretik utólag megmunkálni. De a helyzet annyira nem is ilyen egyszerű, ugyanis egyrészt marha drága (150-250eFt) másrészt picit bonyis is. Tudod-tudom, meg lehet "oldani" másképp is a megvételt. Én most azokra gondolok, akik nem jutnak hozzá egyáltalán az említett progihoz. Van alternatívája is méghozzá ingyenes ezt hívják GIMP-nek. Általában ezt használom a .jpg fájlok szerkesztésére, ami a méretezés, tömörítés és a kép bizonyos részeinek korrekciójára vonatkozik. Teszem mindezt a nagy RAW felfolgozás után! Mi is a RAW? Az olyan a digitális világban, mint az analógban a negatív. Minden info-t tartalmaz, amit a fényképezőnk érzékelője "látott" abban az expozíciós pillanatban (nocsak dejól hangzik) mikor megnyomjuk az elsütő gombot.

-Mi a fenének az a RAW, ha a gépem kapásból .jpg-re tudja konvertálni és tömöríteni is, és még sokkal több kép ráfér egy memkarira!

Hangozhat a kompakt, családfotózóktól a kérdés... Talán fantasztkusnak hangzik, de a jövőre kell gondolnunk ha a RAW-ról beszélünk. Mondhatnám, hogy azért tartom meg, hogy ha majd egyszer lesz egy jó programom és már nagyon szuperül fogok képeket konvertálni, különböző effektekkel teletüzdelve, akkor a mai átkonvertált .jpg-imet újra elő tudom varázsolni, sokkal jobb minőségben, színvilágban, stb. Van ebben a formátumban valami misztikus is, mert az érzékelők által látott képet a mai szoftverek jelenítik meg, de majd úgy 20 év múlva vajon mit fog mutatni? Ugyan azt, vagy esetleg többet?... hagyjuk is.

A kameragyártók különböző RAW formátumait egységesíteni is lehet. Az Adobe (ödobi) kifejlesztette a saját egységesített RAWját a DNG-t. Tehát bármelyik gép RAW-ját csak átlehet konvertálni DNG-be és csak reménykedhetünk, hogy az ödobi nem szűnik meg, nem adja el részvényeit és nem megy tönkre. A jogi részeire nem kívánok kitérni, de VAN SAJNOS ÉRTELME a különböző formátumoknak és ezt a témát hagyjuk is ennyibe. Van egy petíció, amit a felhasználó is aláírhat, hogy legyen közös RAW minden gyártónál.

folyt. Nos hozzáfűznék még pár gondolatot. HA TEHETED FOTÓZZ RAW-BA!

Előnye, hogy több részlet marad meg az exponált képből, hátránya, hogy munka van vele.  És ezzel elárultam mindent! A RAW formátum, mint az köztudott, a képérzékelő által látott képet menti nyers formában, de ha azt mondom, hogy sokkal több részletet ment el, mint azt egy jpg képes tárolni. Itt a színmélységre utalok, mert a jpg színcsatornánként csak.....  na jó itt meg is állhatunk, mert laikus tuti nem tudja hogyan is kell elképzelni a jpg színcsatornákat. MAGYARÁZAT: a jpg kép képpontonként(pixelenként) 3 színből áll, ezt keveri az árnyalatok kedvéért.(Ja, mint a tévé) Az érzékelők (pl. CMOS) a BAYER féle elrendezésben tárolja a "látott képet". De a valós kép nem csak zöld, kék és pirosból áll, ezért az érzékelő interpolálja (pl.: 1-1 szomszédos színből az ibolyát számolja ki) a képpontokat így lesz a 3 alapszínből sokkal több. De mennyi? Nos a jpg színenként 8bit (2 a 8-adikon) azaz 256 db színt tud "kikeverni" ami 256 a 3-dikon darab színt jelent, azaz 16.777.216 db. Jó sok mi?  

Bayer

Képzeljünk el egy beégett égbolt és bebukott szakadékot fotózunk, akkor a jpg vagy az éghez, vagy a szakadékhoz állítja be a fényerőt. Ez egy képet jelent, de ha mindezt RAW-ba fotózod, akkor a expo-korrekcióval világosíthatod a szakadékot vagy sötétítheted az égboltot, így jutva megfelelő képrészletességhez és akár 2 db képhez is (+- expokorr.). Ha pedig mindezt kombinálod is, akkor beszélhetünk DRI technológiáról. Erről később.

Számoljunk egy kicsit. Ha azt mondom, hogy a fenti képen a sötét tónusokra csak mondjuk 2 millió darab szín jut és ha a fényképen pl egy szakadék van ami színe barnás, akkor a 2 millióból csak úgy 200.000 db, szín jut a szakadék megjelenítésére? Még ez is sok? Jó, akkor azt mondom, hogy az előbbi példánál maradjak, az égre teszem a fókuszt és a szakadék lesz bebukva, alulexponálva, sötétben hagyva, ahogy tetszik. Ez további színszám csökkenést jelent, mert kiestek a világos barnás színek, akkor mondjuk 30.000 db szín maradjon a szakadékra. Hümm.. ez még mindíg sok lehet? Jóóó menjünk tovább, akkor azt mondom, hogy a képérzékelő zajokat is produkálhat, ami képpontokban mérve jelentős lehet, de ez is csökkenti a hasznos színszámunkat és már csak mondjuk 10.000 db szín marad. Ez persze csak akkor igaz, ha a szakadék a sötétbarnás színek összes variációját tartalmazzák, ami megint csak nem lehet igaz, mert mondjuk sok egyforma színeket tartalmaz a szakadék. Marad vagy 5.000 különböző színünk és még tovább is lehet csökkenteni, mert a jpg-t a gép zajszűri és tömöríti is. Na ekkor jelennek meg a képen a homályos egybefolyt,  színpacák. Ha az egymástól elkülöníthető színpacák számát mondjuk 500 db-ra teszem, akkor már érezhetően kevés színből kell kihoznia a gépnek a képen megjelenített szakadékot, amit az emberi szem meg sem tud rendesen különböztetni rendesen. Az eredmény kábé egy 20-30 sötétbarna-fekete paca lesz, ami jóeséllyel kukába köt ki.

Persze, ha RAWban fotóztuk volna, akkor sokkal több részletet lehetett volna megmenteni, mert a RAW + - 2 bittel több információt tárol a fájlban, 2 bit a túlexponáláshoz, 2 az alulexponáláshoz, így a szemmel nem látható részleteket is lefotózza, de ezeket rawkonverterekkel lehet csak előcsalogatni, láthatóvá tenni. Na ez az amitől űberkirály dolog a RAW.