[O]

Engedjétk meg, hogy elérhetővé tegyem szemotokra a fényformálás művészetét. Az anyag itt elérhető (kissé nyers még) és szabadon letölthető. Terjesszétek az igét, amit David Hobby fogalmazott meg. Azért, nézzétek meg a stáblistát is.

David Hobby

Techline.hu-ról ollózva, de szerintem fontos...

Jönnek a trónkövetelők
Még le sem váltotta igazán a Blu-ray a DVD-t, máris számos cikk jelent meg a kéklézeres formátum lehetséges utódairól. 1-2 éven belül kereskedelmi forgalomba kerülhet az izraeli Membile fejlesztése, a TeraDisc. A beszédes név valóban az adattároló kapacitásra utal, a vöröslézerrel működő optikai adattároló pillanatnyilag 200 adattároló réteggel 1 Tbájt (kb.1000 Gbájt) adat tárolására alkalmas. Az adattároló rétegek között csupán 5 mikron a távolság, a 200 réteg összesen kevesebb, mint 0,2 mm „vastag”. A tárolás a rétegek száma ellenére megbízható, bár egyelőre nem túl gyors. A Mempile egyébként azt ígéri, hogy (kék lézerrel) hamarosan 5 Tbájtnyi adatot lehet majd egyetlen lemezre felírni.


Elérhető viszont már ma is, igaz, horribilis áron, a holografikus adattárolás. Az InPhase, az Optware, valamint a Maxell is fejlesztett ilyesfajta eljárást, de egyelőre csak az InPhase tud – korlátozott számban – ilyen eszközöket szállítani, miután 2008 közepén, többszöri csúszás után, végre valóban piacra kerültek a milliós berendezések. A 3D-s adattároló a TapestryMedia nevet kapta, egyetlen WORM (egyszer írható) lemezen egyelőre 300 Gbájtnyi adatot képes tárolni. Két éven belül 1,6 Tbájtos, egyszer írható változatok és 600 Gbájtos, újraírható médiumok érkezhetnek. Hasonló elven működik az Optware és a Maxell HVD-je (Holographic Versatile Disc). A Maxell szerint egy 12 cm-es korongon akár 3900 Gbájtnyi adat tárolása is lehetővé válik, amint sikerül csökkenteni az íráshoz használt hardver fogyasztását. A HVD további előnye a gyors olvasási sebesség, ami jelenleg 1 Gbit, de később akár 1 Gbájt adat is mozgatható lesz másodpercenként.
Bár már a fenti kapacitások is hatalmasak, e szempontból a legígéretesebbnek a PDC (Protein Coated Disc) ígérkezik, amely csupán néhány nanométer méretű proteineket tartalmazó réteg segítségével tárolná az adatokat. A technológia erősen kísérleti stádiumban van, s egyelőre csak annyit tudni, hogy egy 12 cm-es DVD-vel megegyező méretű korong akár 50 Tbájtnyi (!) adatot is tárolhat majd.

Eredeti anyag: techline.hu/it_vilag/20081225_optikai_adattarolok_jovoje.aspx

Linux + Gimp + Light Zone = Olcsó fotósopp!

Ha már kellően felhördültünk ezen, akkor kifejteném miért is írtam ezt. A lényege, hogy nem kell feltétlenül ragaszkodnunk a Windows-hoz és a Photoshop-hoz, ha RAW fájljainkat szeretnénk megfelelő minőségben jpg formátumban tárolni. Nos a LightZone tulajdonképpen a ps Camera Raw "sötétkamrájához" hasonló, de a legszembetűnőbb különbséget a RealTime képessége adja, mielőtt alkalmaznánk a beállítást, kicsiben meg is mutatja (gyorsan) milyen lesz, illetve bármikor visszaállíthatjuk egyszerűen, ha már alkalmaztuk.

Láthatjuk, hogy a könyvtárszerkezetből, az aktuális mappán belül bélyegképeket mutat alul, majd ezeket megnyitva szerkeszthetjük (EDIT gomb)

És itt is van a lényeg. A ZoneMapper (jobb oldal) A világossági értékek (fehértől a fekete árnyalatig) az egért fölé helyezve mutatja a kis képen (jobb-fent) hogy melyik területre vonatkozik az árnyalat, melyiket fogja világosítani/sötétíteni. Ezt persze külön színenként is tudja kezelni!!! Egyszerűbben csak a kívánt területet érinti, nem az egész képet. (A ps ezt egy kijelölt maszkréteggel oldja meg).

-Itt látható, hogy csak a sötét részekhez nyúl a progi-

Ezzel ki is fújt ugyan ennek a programnak az előnye a ps-sel szemben (naja nem is kerül annyiba) de azért van még jónéhány dolog, amiért érdemes használni. Például itt vagy egy a lustáknak szánt beállítás (jómagam) aminek a lényege, hogy automatikusan menti az aktuális beállításokat(-lzn utótagot hozzátéve), így ha megunom a vackolást, egyszerűen kilépek és ő elmenti (gyakran jó is úgy ahogy van) Beállítható, hogy az automentéskor a kép legrövidebb oldala maximum hány pixel legyen, így még átméretezni sem nagyon kell egy webalbumhoz külön. Ha meg akarjuk, folytathatjuk a vackolást az lzn-es képen. Az eredeti érintetlen marad!

Megemlíteném még a stílus beállításokat, az is kényelmi funkció. Ha mondjuk van 10 hasonló körülmények közt készült képed, ami mind túl sötét mondjuk, akkor az elsőt retusálod, majd a beállításokat elmented Style-ként és a többire csak alkalmazni kell. Kipróbáltam, a karácsonyi képekkel :) Azonkívül tud HDR-t is 16 bit-en (ps csak 8 biten tudja, vagy konvertálva 32-n) de azt még nem próbáltam.

Mindent összevéve gyakran elég egy képsorozatot megnyitni könyvtárból, rákattintani a kis szürke-négyzet ikonra (Zonemapper-jobboldalon fent) és a kék holdacskára (Relight-szintén ott) és mehet is a következő kép, mert ezzel kész is vagyok! Na nekem ezért tetszik nagyon.

A program a www.lightcrafts.com/products/index.html -oldalon található van Wines, Linuxos és Mac-es verziója is.

Sajnos bokros teendőim miatt elhanyagolni voltam kénytelen a bogom de hamarosan újra indulok. Amúgy a "bokros teendőim" a bloggal is kapcsolatosak, mert a VAKUK használatát érinti. Amint konkrétumokkal szolgálhatok, rögtön fel is teszem majd, de addíg titok!

Compact disk. Tudjátok mi ez az a vadiúj technológia? Igen, a CD lemez. És valójában melyik a legújabb technológia? Nos a gyártók adnak erre választ. Találtam egy cikket, ami éppen ezzel foglalkozott és gondoltam olyan szépen le van írva, hogy egyszerűen nem tudtam hozzátenni semmit. Íme a cikk:

Mit jelent a 1x-es, 2x-es olvasási/írási sebesség, ha a Blu-Ray lemezekről
beszélünk? A Blu-Ray esetén hogyan mérjük a sebességet? Mi várható a
jövőben, meddig gyorsulhat a BD?

A Blu-Ray korongok a CD/DVD-lemezeknél már megszokott 12 cm-es optikai
adattároló egységek, külső szemlélő számára nem térnek el a mostani CD-,
vagy DVD-lemezektől. Egy oldalon 25GB (SL) vagy két rétegen (DL) 50GB anyag
tárolására képesek. A Blu-Ray szabvány 1x-es CLV (azaz a lemez teljes
felületén konstans adatátviteli sebességgel dolgozó) tempója mintegy ~ 36
Mbps adatátvitei sebességnek, bitrátának felel meg, amely adatátviteli
sávszélesség a DVD esetén körülbelül 3.26x-os sebességnek felel meg (a DVD
szabvány 1x-es sebessége a DVD-Video lemezek lejátszásához szükséges ~ 11,05
Mbps).

Az első generációs BD meghajtók már eleve a 2x-es sebességet ajánlják fel,
amelyekkel az egyrétegű (SL) korongokat 46-47 perc, a két réteget tartalmazó
(DL) lemezeket mintegy 93 perc alatt tudjuk majd leolvasni, illetve
teleírni.

Az optikai adattároló eszközök és lemezek olvasási és írási sebességének
feltornászása nem egyszerű feladat a fejlesztők és gyártók számára,
egyszerre kívánja meg a hardveres és a lemezek felől a különböző alapanyagok
párhuzamos fejlesztését. A lemezek fizikai paraméterei is korlátozzák az
elérhető maximális sebességet, hiszen a fordulatszám nem növelhető a
végletekig: a növekvő zajon kívül a rázkódás, vibráció egy szint után
lehetetetlenné teszi az optikai adatrögzítést és dekódolást, valamint egy
bizonyos fordulatszám felett a lemezek egyszerűen károsodnak, szétrobbannak
a meghajtóban.

Az eddig használatos 12 cm-es optikai adatároló lemezeknél (CD/DVD) elért -
még használható - maximális fordulatszámnak a 10800 rpm (fordulat/perc)
bizonyult. A szintén 12 cm-es Blu-Ray lemezek esetén az 1x-es CLV
adatátvitel (36 Mbps) megvalósításához a korong fordulatszáma az 1955-821
rpm tartományban változik, amint a belső peremtől a lemez külső széle felé
haladunk az olvasással/írással.

Ha a CD/DVD-lemezeknél már megismert fizikai és technikai korlátokat vesszük
alapul, akkor kiszámolható, hogy a Blu-Ray esetén valahol a 12x-es (CAV)
írás lesz a plafon, ami még megvalósítható lesz - természetesen csak akkor,
ha a lemez alkotóelemei (hordozóréteg, a lemez testét adó polikarbonát)
minden más tekintetben megfelelnek majd az ilyen sebességű adatrögzítéshez.

Ez nagyjából azt jelenti, hogy az egy réteggel ellátott BD-R lemezeket (ha
sikerül elérni a 12x-es CAV írási sebességet) a távoli (?) jövőben
körülbelül 11-12 perc alatt írhatjuk majd tele, míg a kétrétegű lemezeknél
minden bizonnyal (a kétrétegű írható DVD-k példáját látva) a 8x-os írási
sebesség tűnik a megvalósítható maximális írási sebességnek, mivel jóval
bonyolultabb, körülményesebb a több réteg kezelése az írási művelet során.
Más kérdés, hogy a 12x-es BD-R íráshoz szükséges, 432 Mbps, tehát durván 54
megabájt/szekundum adatátvitelt a hétköznapi számítógépek merevlemezei nem
igazán tudnák (ma még) folyamatosan kiszolgálni.

A Philips R&D (kutatási, fejlesztési) részlegéből eddig kiszivárgott
információk szerint már a 7x-es CAV (4x-7x) írást sikerült megvalósítaniuk,
ami igen jó jel, ám ehhez a sebességhez nem az eddig használatos szerves,
vagy fázisváltáson alapuló hordozóréteget használták, hanem egy
réz/szilicium kettős réteget, amellyel a Philips tudósainak sikerült
megvalósítani a visszaolvasáshoz elegendő, 6,5% alatti jitter értéket.

PPeter - BURN.HU - ppeter@burn.hu

Sikerült képet feltennem a fotózz! -ra. (Csak túl kicsi volt a mélységélesség)

Ő Andris, egy nagyon kedves ismerősöm.

Persze kinek mi a drága? 50.000 Ft-ból ma már komplett számítógépet vehetünk, amit munkára/tanulásra lehet használni, igaz kompromisszumokkal. A drágaság nem is ebben van, hanem a programokban. Mert mit kezdek egy "üres" számítógéppel? Se windóz, se wörd?

Erre próbálok most pár sort írni, ömlegésektől mentesen. A Windows operációs rendszer ára kb. 25.000 Ft. Az office home/student is kb. 25.000 Ft és már elértük a gép árát. Természetesen otthoni felhasználóknak írom ezt, nem cégeknek!

Van alternatív megoldás is. Lopjunk windózt.....na csak vicceltem, inkább használjukn LINUXot. Mit is hallottunk róla? Bonyis, nem kompatibilis a windózos programokkal, stb. Ez mamár nem igaz, mert olyan egyszerű a kezelése, mint a windózé, csak a felülete szebb és gyorsabb/stabilabb is a rendszer. Peeersze, hogy a Fotosop nem megy rajta, mert nincs átirata, de van GIMP és Therapee is amivel a raw-konverziót végezhetjük el. Ja és ez mind ingyenes!!! Van ennél olcsóbb? Igen, a kompromisszum mindíg ott fog lebegni felettünk, de pénzzel mindet el lehet érni. Én például idén nem telepítettem windózt a gépemre, mert egyszerűen nincs rá szükségem.   Apropó, a windowst 4 bájt-os program lefegyasztja míg a linuxhoz 37bájtos kell és az is csak a grafikus felületét kapcsolja le. A vírusokról és trojanokról meg ne is beszékjünk, mert linuxra nincs érdelegesen veszélyes vírus, a windowsos vírusok meg ugyanúgy nem kompatibilisek vele, ergo nem fertőznek :)

Akit a téma kicsit jobban érdekel, annak ajánlok egy weblapot, amit már 6 éve olvasok napi szinten. hup.hu A legjobb.

Folyt. köv.

Folyt itt.

"A program letöltéséhez kattintson ide" vagy "Download" Láttuk már és rá is kattintottunk, de nem történt semmi, miért? Nos attól függ mit töltünk le. Ha egy dokumentumot, akkor azért nem indulhat el, mert nincs program hozzárendelve. pl.: utinfo.doc kell nekünk egy oldalról de nincs telepítve a word szövegszerkesztő. Naná, hogy nem fog elindulni. TUDNI KELL, HOGY CSAK AKKOR TUDJUK INDÍTANI/MEGJELENÍTENI A FÁJL ÉRDEMI TARTALMÁT, HA VAN OLYAN PROGRAMUNK, AMI ISMERI ÉS KEZELI A FAJTÁJÁT/KITERJESZTÉSÉT (pl.: .doc .xls .pps .exe .pdf .gif .jpg .stb) [az ".stb" az a satöbbi :) ] ezeket kevés angoltudással itt ellenőrizhetjük, hogy milyen progi kell hozzá.

Természetesen minimális alapismereteket feltételeztem most is.

folyt. csak kérésre.

Sokan vannak a környezetemben, akik nem nagyon interneteznek, de ismerve őket, ha egy picit is jobban érdekelné őket, egyszerűbb lenne az életük. Nekik szól ez a post és azoknak, akik utáják már a sok pötyögetnivaló böngészgetést.

*FIGYELEM, a cikk minimális számítástechnikai ismeretet feltételez!

1. Alakítsuk kedvünk szerint a böngészőnket. A gyakrabban látogatott helyeket vegyük fel kedvencnek / könyvjelzőnek, hogy ne kelljen újra és újra bepötyögni a webcímeket: Explorerben (CTRL+I), Firefoxban (CTRL+B) az előhívása és eltüntetése is. A meglátogatott oldalon Kattintsunk CTRL+D gombot, OK és láthatjuk is a bal oldali sávban. (WIDE monitorosok előnyben) ENNYI.

2. Lassú a NET! Ettől kiráz a hideg, mert a netnek nincs is sebessége, bár mindenhol ezt halljuk. A netezésnek lehet sebesség értéket tulajdonítani, ami inkább hasonlít egy floppy, vagy pendrive adatainak számítógépre való másolásához. A floppyról ugyebár elég lassan lehet adatokat másolni a gépre 1,4Mb-ot majd 1 percig tart, míg ugyanezt az adatmennyiséget egy usb-s pendrive 1mp alatt képes átmásolni. A sebesség kizárólag a gépünktől és annak terheltségétől függ! Ha lassan töltődik be egy oldal, annak más oka van, pl az, hogy tele van a gépünk CACHE-je(gyorsítótár) vagyis azok a weboldalak tartalmai, amiket előzőleg meglátogattunk elérték azt a mennyiséget, amit a böngészőnk enged. Ürítsük ki Explorerben -eszközök-internetbeállítsok-Ideiglenesen letöltött fájlok - Fájlok törlése. Firefoxban -eszközök-beállítások-adatvédelem-gyorsítótár = Törlés gomb.

3. Van olyan helyzet, hogy lassan jön be egy oldal, de ekkor a meglátogatni kívánt weboldallal van adatáviteli gond. Sajna ezzel nem tududnk mit kezdeni. Ez ahhoz hasonló, mikor szilveszter éjfélkor akarsz SMS-t küldeni valakinek.

4. Biztonság 1.0 ! Ezzel is egyszerűbbé tehetjük a netezésünket, bár ezt azoknak ajánlom, akiknek saját profiljuk van a gépükön (Windóz megkérdezi bekapcsoláskor, hogy milyen néven akarsz bejelentkezni) mert a jelszavainkat rábízhatjuk a böngészőnkre, ha a könyvjelzőből rákattintunk egy már előzőleg regisztrált oldalra, felkínálja, vagy akár automatikusan be is léptet minket az oldalra.

5. Biztonság 1.1 ! Internetes kávézó. Ha rákényszerülsz erre, akkor felejtsd el a 4. pontot, sőt törölj minden személyes adatodat a böngészőből, nehogy más belépjen a neveddel valahová. Pl.: beültem egy ilyen gép elé klikk a rókára, majd CTRL+H és láss csodát, egy csomó reges oldalon böngészett az illető, akinek akár nagy kárt is okozhattam volna, de nem tettem! (NETIKA) Töröltem a böngésző cache-jét és az adatvédelemnél minden előzményt és személyes adatot, s miután én is befejeztem a böngészést megint töröltem.

6. Biztonság 1.2 ! Banki szféra feszegetése. Na ettől mindenki fél/fosik, mert a hekkerek jól betörnek vírusokkal/férgekkel/hydrákkal/trojanokkal/adverekkel/stbkkel és jól lenyúlják a számlaszámukat. Hmm. Gondoljunk csak bele. Akinek sok féltenivaló pénze van és olyan körökben mozog, ahol gyakran ki kell adnia személyes adatait és van rá sansz, hogy rosszakarói felhajtanak olyan elit hackereket, akik betörnek a bankjába, feltörik az ügyfelek adatbázisát, megkerülik a biztonsági rendszereket, megkereseik (ez napokba telhet) az adott személyadatait, és átutalják egy Svájci (muszáj, mert anonimszámla kell, éves díja kb. fél-1 millió dollár körüli) bankszámlára, ahonnan még ki is kell szednie a pénzt, és tuti nem fogják kp-odaadni. A vagyonosodási vizsgálatot meg még nem is elmítettem. De akinek ennyi pénze van, az bízzon meg egy biztonsági céget erre a feladatra nem? Mindent összevetve egy átlagos bérből fizetésből élő ember számláját nem nagyon fogják feszegetni, kivéve ha megadja fűnek-fának a jelszavait.

7. Biztonság 1.3 ! Mi van ha meghalok? A családom hogy jut hozzá olyan dolgokhoz, ami az interneten vannak és jelszó védi? Én egy filmben láttam, hogy a tag a kedvenc filmjében a szereplők neveit adta meg és a családjának csak ennyit mondott : Ha meghalok, nézzétek meg a filmet és megtudjátok a jelszavaimat. (Jóóó halálom előtt is megnézhetik, de akkor sz@r filmet kell választani, amit a kutya se néz meg)

8. folyt.köv...ha lesz igény....

Tegnap óta tudom, hogy mekkora megapixeles kép kell egy 10x15-ös fényképhez. Van is erre egy képlet, amivel könnyen ki lehet számolni, hogy az általunk készített fotót érdemes-e kinyomtatni, vagy nem.

pixelek száma szélességnél / 300 * 2,54 = nyomat szélesség centiben

pixelek száma hoszúságnál / 300 * 2,54 = nyomat hosszúság centiben

De kicsit bővebben úgy képzeljük el az egészet, hogy fogunk egy szép 10x15 (szabvány) fényképet a kezünkben. Ha jó a minősége, mondjuk rá, hogy 300DPI-s ! De mi a fene az? Az is egyfajta szabvány, a lényege 1 inch (incs) területen 300 darab képpötty van, ami átszámolva 2,54cm * 2,54cm területen van elszórva. Ha a kép 10*15cm-es(mer fénykép), akkor  4 * 6 darab = 24 darab 300DPI-s kockákat kapunk. (mer 1 kocka 2,54*2,54 cm oldalú kockát jelent ~ 10,16*15,24cm de csalhatunk picit) Mivel az számít, hogy  a kép 1 inch-területén ha 300DPI-s a kép, akkor az egész fénykép 300 DPI-s lesz! Na és hány megapixel kell hozzá?

 Tök egyszerű : (4 inch * 300 képpötty vízszintesen) * (6 inch * 300 képpötty függőlegesen) = 1200 * 1800 = 2.160.000 pötty.

Számolni is egyszeű vele, mert 1 milliméter ~ 11,81 képpötty (kerekítéssel 10 pötty)  akkor egy 800*600-as képet egy ~ 8cm * 6cm-es méretben lehet kinyomtatni, jó minőségben.

Ez valamivel több, mint 2 (cváj, tú, dosz, dő, ní, dvá)  millió pixel. Atyaúristen, ennyi pöttyöt. Melyik fényképező képes erre? (igen, itt mindannyian mosolygunk) manapság már a mobilok érzékelőire is több pixelt pakolnak. Bizony, tehát elég mundössze 2 megapixeles fényképezőgép, hogy egy 10x15-ös fényképet laborminőségű(300dpi) képpel fessük be. De akkor minek 8, 21, 60 megapixelben fotózni? Azért, hogy nagyobb felületre is lehessen nyomtatni a 300DPI minőséget, vagy jobbat. Na persze egy plakáthoz túl sok a 300DPI, mert azt messzebbről nézzük és nem sokmindent látnánk belőle. Nézzünk csak egy 10*15-ös képet 6-10 méterről. Mit látunk? Egy pici pacapöttyüt, de tuti nem éles képet. A plakátoknál ezért kisebb DPI-t használnak (kevesebb pötty inch-enként) . Csak példaképpen, egy Hasselblad H3DII-60 géppel készült kép  300DPI-minőségben 60 megapixellel, 3 méter * 4,5 méter nagyságú kép hívható elő. Hmm 6millió forintért :)

De mi van, ha nekem tényleg ekkora kép kell (vagy nagyobb) és csak 8 megapixeles a gépem? Vannak úgynevezett zoom- progik, amik különböző algoritmussal tudják felnagyítani a képünket, illetve a képünk 1 pixelét több pixelre bontva nagyobb pixelsűrűséget érve el. Jön a kérdés, hogy akkó meg minek a 6 millás álomgép. - Mondjuk azért, mert minden zoom program a szomszédos pixelekből interpolálva (szomszédos pixelekből kiszámított köztes érték) hozza létre a bazinagy képet, és nem minden egyes pixelt maga az érzkelő lapka tárol. - lesz még itt szó a fekete szilíciumról (ez még kísérleti anyag, de 500szor nagyobb fényérzékenységre képes)

Természetesen fotóztam is a kávét, nem csak ittam. Mondhatni furcsa érzés MEGINNI A FOTÓALANYOMAT :)

Ez az oximoron nem a műfajra vonatkozik, hanem a mai világ eldigitalizálódásáról. Azt mondják, a digitális fényképezés már nem is művészet. Igaz, de csak a vegyszeres fotózáshoz képest nem. Ez egy másik művészet. A műfaj mára kinőtte önmagát. Ez a világ szép és a fotózás ezt hivatott megörökíteni. A vegyszeres világ csak erre képes. A digitális meg is tudja változtatni, mert mára a "szép" is csak allegória. Mi az, hogy szép? Egy napfényben fürdő fűzfa a Tisza partján, aminek ágai belelógnak a folyó habjai közé, vonalat húzva ezzel a vízre, mint egy begyógyulni nem akaró seb? Vagy az erről alkotott analóg, vagy digitális kép? Szerintem a művészet a fotózásban az, ha láttatja, látni engedi az érzést, amit e látvány nyújtott a fényképezőgépet használónak? Elgondolkodtató. De az is ha azt mondom, lehet egy halott/eltaposott rózsa is szép, amit a fotós NEM TUDOTT megörökíteni, mert a technika félrevezette, vagy egyszerűen nem lehetett. Attól még érezhette a fotós azt a szépet, amit szemével felfogott. CSAK A DIGITÁLIS VILÁG ADHATJA VISSZA EZT AZ ÉRZÉST !

Tekintsünk a digitalizációra, mint a szép analóg-kor utómunkájára.

Nem vicc tényleg a jövőt mutatom be itt alul. Mikor már exponáltunk, mit lehet beállítani utólag szoftveresen? Expozíciókorrekciót? Szaturációt? Élességet? Sokezer kis vackot a péesben észnélkül? Na és a fókuszt miért nem lehet? Vannak obik, amik hajlamosan front vagy back fókuszra (az általálunk kijelölt pont mögé vagy elé fókuszál) jól kitolva velünk.

A jövőben ez sem lesz már akadály... (egérrel tudod vezérelni a fókuszt) 

              Na melyik csaj lesz a fókuszban?

A flash a refocusimaging.com tulajdonát képezi

A kulcs a vakukulcsszáma. Ez a fényképező gép ISO100-as érzékenységen megadott távolságot határoz meg méterben. Ez az érték egyenlő a téma távolsága és a blende szorzatával, amin a téma helyes expozícióban van. Pl.: ISO100-on 3 méterre lévő téma, F/8-as rekeszértékéhez 24-es kulcsszám tartozik. Pl.: Egy 24-es kulcsszámú vakuval a 3 méterre lévő témát F8-as rekesszel fotózva kapunk megfelelően megvilágított expozíciót.

Másképp: A kulcsszám azt határozza meg, hogy a vaku mekkora területen, mekkora fényerővel világítja meg a témát. Ezt úgy számolhatjuk ki, hogy a kulcsszámot elosztjuk a a vaku és téma távolságával, így megkapjuk, hogy mekkora rekeszértéket kell beállítanunk a fényképezőn, hogy megfelelő fény érje a filmet(érzékelőt) Ergo, minél magasabb kulcsszámú vakuval dolgozunk, annál messzebbi témát tudunk megvilágítani, a jó expozícióhoz. Figyelni kell vakunál arra is, hogy mekkora területet villantunk be. A megvilágítás erőssége a vakutól való távolság négyzetével arányosan gyengül.

Irod. Kulcsszám=Leitzahl=Guide number

Lets game !

Ha már megvan a fényképezőnk és megvettünk minden kiegészítőt és általunk szükségesnek vélt objektívet nem marad más, minthogy a beleölt pénzeket visszahozza a gép ára. De hogyan? A legegyszerűbb, az ismerősök körében hírdetni, hogy "fotós lettem" lehet felkérni fotósmunkákra. Napersze nem egyből te leszel az akit felkérnek, de legalább hallották, hogy te is tudsz valamit. Ez még nem elég, menjünk tovább váltsuk ki a vállalkozó igazolványunkat és legyünbk hivatalosan is fotósok. Oké, de akkor a reklámra meg egyéb kiadásokra is kell a pénz és mégtöbbet elvisz, mint amennyibe ez az egész került.

Szerencsére van megoldás, aminek a neve STOCK fotózás! Lényege, hogy internetes ügynökségeknek megmutatjuk a képeinket, elbírálják és lehetőséget biztosítanak, hogy feltölthess képeket, amiket mások letölthetnek. Ez persze nem lesz nekik ingyen, mert fizetniük kell aminek egy része téged illet. Hol vannak ezek? ITT nálam :)

Ha gondolod csatlakozz te is az alábbi linkre kattintva. Ez az én "referal" gombocskám, tehát a STOCK cég tudni fogja, hogy kitől van az info. Ezt nevezhetjük meghívásnak is, szabad a pálya. (Ha nálam lépsz be, engem ajánlasz kapsz pár kreditet, ami már indulásnak jó is, de ehhez én kell, hogy meghívjalak, csak dobj 1 mailt, ha az alábbi dolgokat már előkészítetted)

Itt egy kis segítség az angolul kevésbé tudóknak. A legfontosabb, hogy lehetőleg ebbe ne kérd ki senki tanácsát, mert azzal fog elkeseríteni, hogy "húha oda aztán hibátlan képek kellenek, meg hogy csak az elitnek való" ami egyáltalán nem igaz. Az viszont igen, hogy rákényszerít a jó fotózásra és ez a lényeg. Nyugodtan vágj bele, ingyen van és ha nem sikerül, próbálhatod újra meg újra. Max megtudod, hogy mire kell jobban odafigyelned.

1. lépés, készíts be 3 minimum 1600x1200 pixeles .jpg kiterjesztésű képet, amit jónak találsz. Zajszűrés+élesítés+színtelítettség állítást érdemes beállítani.

2. lépés, fénymásold le az útleveled, nem baj, ha lejárt és ebből is csinálj jpg-t (nem kell 1600x1200) csak látható legyen.

3. lépés, kattints az alábbi bombocskára

4. lépés, regisztrálj az oldalon és kér, hogy töltsd fel az útleveled képét.

5. lépés, várj míg kapsz egy válasz e-mailt, hogy elfogadták a tagságodat és tölts fel 3 referencia képet. Ha ezt is megtetted, már csak az elbírálásra kell várnod (nálam 1hét volt) és töltheted fel sorba az általad készített képeket eladásra.

6. Hogyan jutsz a pénzhez? Nos csak PayPal-ra vagy monexbookers-re fizetnek, de ne csüggedj, míg összejön annyi pénz, hogy ki is fizessék neked, addigra lesz e-bank-od is :)

E-bank létrehozása. Nekem a moneybookers jött be, mert forintban is lehet kalkulálni. Ide kattintva lehet regisztrálni.       

   1. Kattints a [MONEYBOOKERS] gombra
   2. Majd a "Sign up now" gombra.
   3. E-mail:Emailod
   4. Confirm e-mail: Emailod újra
   5. Password: Jelszavad.
   6. Confirm password: Jelszavad újra.
   7. Jelöld be azt,hogy: "Personal Account"
   8. Country of residence: Magyar
   9. Currency: Számla pénzneme, forint
  10. Preferred language: English lesz
  11. Turing number: Írd be a képen látható biztonsági kódot
  12. Kattints a"Next" feliratú gombra
  13. A következő oldalon: "Your verification code has been sent to e-mailcímed@akármi.hu" (A te e-mail címed látható)
Az e-mailben található kódot másold ki,és a regisztrációs oldalon írd be az üres rublikába.(Verification code).Majd kattints a "Verify" feliratú gombra
  14. Title: Megszólításod , pl: mr.
  15. First name: Keresztnév
  16. Last name: Vezetéknév
  17. Street Address: Utca + házszám
  18. Postal code: Irányítószám
  19. State/Region: Megye
  20. City/Town: Város
  21. Did you move in last 2 years? cím változás volt-e az utóbbi 2 évben?
  22. Phone number: Vezetékes telefon
  23. Mobile number: Mobilszámod
  24. Date of Birth: A születési Nap/Hónap/Év.
  25. Kattints a "Next" feliratú gombra.
  26. A következő oldalon ellenőrizd, hogy minden adat jó-e
  27. Please keep me informed of future offers and promotions from moneybookers.com. No useless emails. We only send important announcements and bonus offers!
  28. We will not send you more than 20 emails per year. I signify my full acceptance of Moneybookers' General Terms & Conditions of Membership and Privacy Policy.
  -A másodikat pipáld be, ezzel elfogadod a szabályzatot
  29. Írd be az üres mezőbe a képen látható biztonsági kódot, majd kattints a "Confirm registration" feliratú gombra.

Ezután ezt fogod látni :"You are now logged in! Enjoy Moneybookers!"
Kattints az "Ok"-ra
A sikeres regisztrációról a Moneybookers fog küldeni egy e-mailt neked, amit meg kell őrizned.

Regisztráláshoz kattints itt a bannerra és kövesd a fenti utasításokat.

Hasonló oldalakon, fórumokon olvasgatva egy alapvető dolgon akadt meg a figyelmem. Minden hozzászóló leírja aláírásként a gépét és a kellékeit. Ez adta az ötletet, hogy én is leírjam ide mivel próbálom megörökíteni a természet sépségeit. A termékek nem promóció jellegűek és talán sokan úgy vélik nem is a megfelelő felszerelés, de minden egyes darabjához emlékeim fűződnek, amit azért osztok meg veletek, mert szerintem az is fontos, hogy egy kiegészítőt honnan és hogyan sikerül megszereznie a fotósnak. Ez is tükrözi az elszántságot, az elszámntságomat és fáradhatatlan...na jó abbahagyom ezt. A lényeg alább...

2007 nyara. Haverral (Ádám) ücsörgök a kocs...(a blogom elején is írtam) vendéglátó ipari egység teraszán és a születendő gyermekemről és a közelgő nyaralásomról beszélgettünk, amikor megcsendült bennem egy harang, hogy kéne venni valami Hasselblad szerű kis fotómasinát (komolyan azt hittem, hogy tizenezer forintos kompakt) amiről előtte olvastam "valamit" a neten. Nem köthette le nagyon a figyelmem mi? A lényeg, hogy azon a nyáron elmentünk családdal és AUDIsokkal kirándulni Siófokra, szalonnát sütni. (Ezt évente rendezi az AUDI) Haver is velünk jött és jókat marháskodtunk, sörözgettünk... istenem deszép emlék, csak a végére nem emlékszem pontosan (becsiccs). Ekkor történt az első nagy "benyomás" ami a céges Fujifilm 7000s volt, ha jól emlékszem. A szakszervezet vezetője odaadta a nyakamba a kis masinát hogy fotózzam le a tömeget. Úgyis lett. Nyomtam a képeket és egyre jobban tetszett, hogy úgy pózolnak a kis családok előttem, mintha csak valami hivatásos lennék. Vigyorogtam is 1000rel. Igen, ez indított el fotós pályafutásomon.

Aztán ugyan azon a nyáron vettem első komolynak számító fényképezőmet egy szürke SONY DSC-H7-est, de ennek is külön története van. Ülünk a fent említett haverral ugyanazon a teraszon és bőszen szürcsöltük az árpakoktélunkat, amikor a szél felém fútta a zujságot, a címlapján a kedvező árú géppel. Micsoda kialakítás, micsoda színek, micsoda 15x Zoom és micsoda HD kimenet jelzi, gondoltam ez lesz ám a nekem tetsző kütyü. A hamarosan érkező kislányomat úgyis meg kell örökíteni valamilyen módon. Be is mentem a 2 prcnyire lévő Euronics boltba ahol az eladó egyből engedett 3000 forintot és a nyakamba akasztotta a nemolcsó kütyüt. Feleségemmel lebeszélve meg is vettem ingyenhitelre. Visszaballagtam a teraszra és vadul fotóztam a srácot, amint issza a sörét. A kis gépem minden porcikáját kezdtem kiismerni és alaposan beleástam magam a fotózás rejtelmeibe (mint később kiderült ez az ismeret nagyon is kevéske volt) és egyre jobb képeket kezdtem el csinálni, ahogy eltekertem a full automata módot manuál módba.

Sikerült Rómában is megcsillogtatnom a gépem tudását és az eredményt "jó"-nak könyveltem el, mint egyszerű turista. Aztán elkezdtem beszélgetni Ákos barátommal, aki felvilágosított néhány dologban, hogy a blende = a rekesszel és az nem különálló dolog, stb. Na itt már kezdtem érzékelni, hogy tul.képp semmit se értek még a fotózásból. (Arról nem is beszélve, hogy művészi vénám sincs). Ez a beszélgetés és a legalább 200 e-mail váltás majd 1 évig zajlott, amikor már volt 1000 kép a kislányomról, de jobbakat akartam. Elhatároztam, hogy jobb gépre kell váltanom, de semmiképp nem DSLR-re! Tudtam, hogy ahhoz még nem értem meg és még szeretnék videozni is vele. Néztem, hogy mennyit ér a Sony-m, elkezdtem árulni Vaterán, meg hasonló oldalakon. Ha eladom, kis pénzbefektetéssel tudok venni egy komolyabbnak számító gépet. Ez volt a fekete Panasonic DMC-FZ50. Igen, gondoltam ez már igen. Manuális zoom, kisebb zaj, nagyobb érzékelő (pff..). 2008 előnyarán Balatonon volt szerencsém kiterjeszteni fotóstehetségem ezzel a géppel és viszonylag jó eredménnyel.

Aztán Ákos barátom elcseszerintett mindent. Mivel ő sujkolta, hogy vegyek már valami DSLR-t, mert a Bridge gépekkel csak hátráltatva vagyok a minőségi képek készítésében. Elhívott magához, hogy ugyan már kukkantas csak bele az ő gépének (CANON 30D) kukucskálójába. Megböbbentem amit láttam. Az lcd-élőképhez szokott szemem valami földöntúli dolgott látott, mintha eddig kulcslukon néztem volna a focimeccset. WOÁÁÁ!!!! Azt hiszem ez volt az első gondolatom. Ami igazán megfogott az nem volt más, mint a 18-55 kitobi kézzel tekert zoomolásának látványa, ahogy elmosódik a kép, 18 ról 55-re tekerve és a kis elsütő gombot félig nyomva egyszer csak élesedett a kép a közepén pedig kivillant az a kis piros téglalapocska.

Ez volt a második nagy áttörés, amikor  azt mondtam : "nekem is ilyen kell" azóta nem tudtam aludni. Gondolom volt már mindenki így, hogy álmában is a blendét/záridőt állítgatta, cserélgette a képzeletbeli obijait, stb amikor valami nagyon nagy dolgot akar az ember. Sikerült elvaterázni a panámat és pikszinfón megszerezni egy 30D-t, amilyen az Ákosé. Ajha, egyből egy középkategóriás-óriás! De nem akartam a saját csapdámba esni, hogy megint vegyek valamit, ami után megint csak vágyom egy picit nagyobbra. (most már tudom, hogy a 350D/400D is elég lett volna, de ugyannyiért sikerült ezt szereznem egy stabilizátoros kitobival együtt és persze volt még pótaksi és egy Kingstone memkari is mellé. Megérte! Csináltam ekkor vagy 1500 képet és csak olvastam, olvastam a cikkeket, fórumokat, netes galériákat és elkapott a vágy, hogy 1-2 kiegészítőt beszerezzek a különböző fotózási technikák és általuk készült képek érdekében.

Először a portré fotózást céloztam meg, de Ákos rögtön a segítségemre sietett, hogy nemám megveszem a 100ezres obikat, vegyek egy "Canon 50/1.8"-ast. Így is tettem, hallgattam a srácra, eddig is segített.

Namostmár van 2 obim is :)  és utána :(  ugyais egy fontos aspektusa jött el a fotózás hátrányainak, a porosodás ténye. Ugyanis míg csak 1 obim volt, nem kellett levenni, így nem is kerülhetett bele por, de a kis 50fix-emet használgatva már bizony felfedeztem a kis porcicákat, főleg a kezdetleges HDR képeimen. Ekkor Ákos barátom javaslatára megcéloztam egy orvosi műszerboltot és vettem egy beöntésre használatos körtepumpát, oly rezzenéstelen arcal, minha csak egy kiló almát kértem volna. Az eladónő rögtön a méretére kérdezett rá, de furcsa módon nem számokat kért, hanem hogy felnőtt, vagy gyerek-nek lesz-e a pumpa? Hmm.. tudtam, hogy hülyének néznek majd, így kicsit élveztem is a dolgot, hogy fölényeskedhettem picit: -A legnagyobbat kérem, mert nem embernek lesz - válaszoltam. Az eladónál az állatok kategóriáját véltem felfedezni a tekintetében és láttam, hogy keresgeti a megfelelő szavakat, de megmentettem és azt mondtam, hogy  nagyerejű levegőfújás a célom, a fotózás terén. A megkönnyebbültséget szinte hallani lehetett a boltban, mert a mögöttem lévő,  -mint egy drámát nézve - fújta ki a tüdejében maradt lehelletet. Kifizettem és otthon nekiláttam az első érzékelő-portalanítás technikának, amit oly sokszor megálmodtam már és annyit olvastam róla, hogy szinte magától működtek a reflexemim egy-egy erős fújás után, nehogy megsértsem a panelt. A további gondom az kezdett lenni, hogy ezt hova tegyem, mert nem fétr el a kis tesco-s kameratáskában, amit még a Sony-hoz vettem anno.

Makro. Jézusmáriaszentjózsef mennyibe kerül egy makro obi! Kiáltottam fel, mikor a homályos hátterű képeken kezdett teszeni a kis légy, amint éppen egy virágszirmon pásztázott. Ákos barátom most is kéznél volt, és egy RAYNOX DCR-250-es előtétlencsét javasolt, amit a fix50 eském elé pattintottam és már jöttek is a legyek.  ....hmmm....

Aztán nagy szükségét láttam a szűrőknek, amiről szintén sokat olvastam már és árkategóriában is kedvező, néhány ezer forintért komplett cokin(utánzat) rendszert szereztem vaterán. Egy átalakítógyűrű, benne egy cirkular-polárszűrő és egy ND4 félszűrővel felvértezve. Ezzel a gondom az volt, hogy a 18-55 kitobimnak a front-szűrője mozog fókuszáláskor és néha kicsit érdekes képek sikeredtek, de a "beégett ég" motívumjaim is kezdtek eltűnni. Ekkortájt olvastam a fényfestés témáról, (erről külön írok majd) ,majd megcsillogtattam HDR tudásomat is a 30D-vel, amit már egy műanyag hama állvánnyal produkáltam. Erről lebeszéltek a boltban, hogy nem lesz stabil, de mondtam, hogy nem akarok 100km/h-s szélben fotózni.

Aztán jött egy újabb balatoni kirándulás, ahol már a 30D-mel villogtam és ekkor kezdtem el igazán élvezni a RAW-ban való fotózást, ugyanis a szürkés-zöldes-algás balcsiból tenger-tiszta tócsát varázsoltam, a reggeli napkelte első sugarai pedig úgy csillogott a víztükrén, mintha 100 vaku villanna fel. Tetszett, bár nem sikerült olyan jól, mert 400-ason felejtettem az ISO-t az előző esti vitorlásfelvonulás miatt. (Ez nagy gondom a 30D-vel)

Ezután kezdett el viszketni a dolog, hogy egy Sigma 17-70 esre tegyek szert, mert a szélesebb látókör adta előnyök, szélesebb palettát adtak a kezembe. A "szoba sarkából látom a gyereket, a tv-t és hogy ki jön be az ajtón" feeling leírhatatlan volt.

Az új obi elengedhetetlenné tette egy valamire való fotóstáska beszerzését, persze az olcsóbb verzióból, de ebbe legalább kényelmesen elférek és könnyű is.

A fürdőkádban pancsikoló gyermekem fotózásakor a rossz fények a vakuzásra kényszerítettek rá, így hamar égető szükségem kezdett lenni egy diffúzorra (vakulágyítóra), amit a vakupapucsba lehet tenni és a felpattanó vaku előtt terpeszkedik, így tompítva a villanás fényét, megóvva sok ember szeme világát.

Hamarosan megérkezik a szűrő átalakító gyűrű a Sigmára is és hozzá egy napszemüveg (ND8 full), így tudom használni ezen is szűrőket és hamarosan lesznek nekem is fátyolos vízeséseim, amik nem égtek ki. Bár ahhoz egy vízesés is kellene, amit megintcsak a jó öreg vízcsap fog helyettesíteni.

Szólnék még egy kicsit a terveimről, szükséges kiegészítőimről is ami egy SIGMA 70-300 APO-üveges teleobi lesz, mert a szerkóm telében még gyenge, aztán egy 10-20 as halszemtelenség is, de az még nagyon ráér.... pár hónap...(jajj)...anya ne olvasd el...

Összefoglalva 2008 Októberében a következő fotóskellékelim vannak a táskámban:

CANON 30D + Sigma 17-70 + Canon 50/1,8 + CP szűrő + grad ND4 + távkioldó + vakudiffuzor + RAYNOX DCR-250 + Hama star 63 állvány + körtepumpa + fülpiszkáló +  szarvasbőrdarab + tartalék aksi és 1gb CF kártya.

"Fényképezni lehet fényképezőgép nélkül is. A technika csak megörökíti azt" Olvastam egy hozzám hasonló blogoldalon és nagyon fegfogott.

A fotózás ma már sokrétű dolog, sok felhaszasználási területe van. Kötődik, például a számítástechnikához, világítástechnikához, természethez, családhoz, munkához, eseményekhez, sorolhatnám, mert szinte végtelen. Nagyjából itt tartok a tanulmányaimban aminek talán sohasem lesz vége. Hogy miért okoskodok itt? Mert szeretném méltóképpen befejezni a blogom ezen sorozatát és leírni, hogy a fotózás nagyon keserves meló, és a jó képekhez bizony türelem és idő kell. Aki csak vesz egy gépet és fotózgat (mint én) sokat kell még fejlődnie ahhoz, hogy egyáltalán figyelembe lehessen venni munkáit. Mint írtam egyike vagyok azoknak a lelkes amatőrjelölteknek, akik folyamatosan fejlesztgetik a gépparjukat és csak álmodoznak a "jó" képekről, de azt is tudom, hogy jó úton járok, mert megtanultam más szemszögből is nézni a világot. Ahogy állok a piros lámpánál, már nem a zöldre figyelek, mint a többiek, hanem felfelé nézek, hogyan süti a nap a fákat. Nézem hogyan csillan meg a panellakások falán a fény, amikor a tájat uraló magas épületek fölött nyugszik le a nap, nem pedig a horizonton. Figyelem milyen az árnyékom nyáron és télen, mikor a nap a zenitben delel.

Szép szakma ez de még hosszú az út.

Most az automata módokat helyettesítő, kiváltó és egyben felváltó programmódokat szeretném bemutatni azoknak, aki kicsit szeretnének beleszólni a fényképezőgép működésébe. Ez annyit jelent, hogy bizonyos feltételeket szabhatunk a gépnek, igényeink szerint. Élő példa : szeretném lefényképezni a vízcseppet, ami kifolyik a csapból (már a csapból is ez folyik) de az előző automatamódok egyike sem lesz hajlandó erre.

Ami most jön, közelebb visz a fényképezőgépedhez, de VIGYÁZAT, bele is lehet őrülni!

Nézzük sorba a betűket, amik a fényképezőgép tárcsáján látható, ezt kreatív üzemmódnak is nevezik. Rögtön az első a "P" vagyis programautomatika, ami nagyban hasonlít az AUTOMATA üzemmódhoz, talán annyi különbséggel, hogy a automata módnál teljesen a gépre kell hagyatkoznunk, a "P" üzemmód egyéb beállítási lehetőséget is biztosít pl, sorozat, RAW formátum, +-expo sorozat, stb.

"Tv" vagy "S" A záridő manuális beállítására való. A záridő alatt a blende(rekesz) nyitott állapotának időintervallumát kell érteni (szóval, hogy meddig van nyitva és enged be fényt) Ezt a lehetőséget gyorsan mozgó témáknál érdemes használni, például a csapból folyó víznél (ez nálam a sláger, bocs). Ezzel lehet megfagyasztani a vizet úgy, hogy 1/800 - 1/2000 -ed másodpercre (a másodperc 800-ad vagy 2000-ed részéig) állítod be. Itt azért vigyázz, mert olyan rövid időre van nyitva a blende, hogy nem enged be elég fényt, ezért ezt vagy vakuval, vagy kellő megvilágítással tedd.

"Av" (Aperture value) vagyis blende előválasztás. Lényege, hogy manuálisan állítod be a rekesz értéket és a gép ehhez állít záridőt. A blendét a szem retinájáéhoz lehet hasonlítani! Ez a cucc az objektívek lencséjei mögött található kis lapokból álló szerkezet, ami alapból teljesen össze van "zárva" csak az exponálás erejéig nyílik ki, annak függvényében, hogyan állítottuk be.

Blende skicc

 De nem csak a záridőnél van szerepe, ha nem a mélységélességben és a fény mennyiségében is. Ebből látható, hogy talán a legfontosabb eleme a fényképező gépnek.

Ahhoz, hogy sok fényt engedjen be, nyilván ki kell tágra "nyitni". De akkor miért nem így használjuk állandóan, ha egyszer a fotózáshoz 3 alapvető dolog kell : fény, fény, fény? Nos a válasz a mélységélesség. Minél tágabb a blende, annál kisebb a mélység élesség az adott fókuszponton. Ez jól jön makrofotózásnál, de nem jó portréknál. (erről később)

Aztán itt van a sokak által kedvelt "M" azaz Manuál mód. Itt mindent te állítasz be a gépen, vagyis teljesen manuális mód. Te állítasz blendét, záridőt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy jó is lesz a kép, ahhoz azért ismerni kell ezeket az értékeket és a gépedet is. Akik ezt használják, azoknak ez a leírás "nem kell", akik pedig olvassák, azoknak meg még nem kellhet, de kedvcsinálónak ennyi is elég : A profik is csak ezt használják!

"A-DEP" A blendénél már írtam olyat, hogy mélységélesség, de nem fejettem ki, mert ennél a beállítási módnál van igazán mondanivalója. A lényege, hogy ha több téma is komponálásra kell, hogy kerüljön és azok elhelyezkedése térben (a fotóstól különböző távolságra vannak) eltőrőek, akkor azok mind élsek legyenek. Ezt manuálisan igazából nem lehet pontosan beállítani. Ekkor jön jól ez a beállítás, mert a fókuszpontot(okat) több témára is kiszélesíti, így minden téma éles lesz a képen, de csak amennyire kell. Itt jegyzem meg, hogy a 3D-s anagliph téma egész jó példa erre.

Az "SCN" jelzés általában a saját beállított értékek elmentését hívja be, akkor hasznos, ha különbőző témákat fotózol és azokat gyakran és gyorsan kell váltogatnod, nincs idő a gép beállítgatásaira.

A "MOVIE" jelzés legáltalánosabban a nemtükörreflexes gépeken van (kivéve a Nikon D90 és Canon 50D jelenleg) ami a mozgó kép rögzítését teszi lehetővé, vagyis a filmezést. Használata gépfüggő, de nem helyettesítheti a videokamerát. Van már ami fullHD minőségben vesz fel, van ahol lehet zoom-olni, realtime fókuszálni a géppel, de valljuk be, aki videózni akar az vegyen videokamerát. Ez inkább csak 1-1 alkalommak hasznos, ha éppen valamit mindenképpen meg akarunk örökíteni. Nem kizárt dolog, ha egyszer (mondjuk 10 év múlva) a tükrös gépek felváltják a videokamerákat terabájtos memkarijukkal, de jelenleg ez még gyerekcipőben jár.

Nagyjából ezeket takarnak azok a bizonyos kis betűk ott a géped tetején. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a cikk is kezdőknek való, nem profiknak! 1000 ponton bele lehetne kötni, de attól csak elriasztaná a fotózással ismerkedőkek a fotózástól és itt nem ez a cél.

Ebben a részben leírom, mit is jelentenek azok a kis ikonok ott a géped tetején, hátulján, oldalán és LCD-jén.

Minden digitális fényképezőgép tetején van egy tárcsa, ahol többek között be lehet állítani a téma módokat. (jó, jó, ez azoknak szól. akik nem akarnak vackolni, de tudni akarják mi a különbség) Legyen az compact, bridge, vagy dslr gép, mindnek van ilyen tárcsája! A lényegük, hogy a gép ezekhez a témákhoz állítja be a fényképezőgép paramétereit, nem kell kézzel állítgatni zársebességet, ISO-t, stb. Nem pont úgyanúgy néznek ki, a sorrendet sem tudom tartani, de nagyjából ezek vannak rajta:

-Automata, (üres kocka) a legegyszerűbb és a legautomatikusabb beállítás, szinte hozzá se kell nyúlni! Szó szerint.

-Portré, (kis emberfej) emberek, ember csoportok fotózására való. A gép kis mélységélességet állít a közeli témákra, valamint a bőrtónushoz állít fehéregyensúlyt. Csak napfényben hasznos igazán, sötétban vakut kénytelen használni.

-Éjszakai portré, (kis emberfej sötét háttér) ez hasonló az előző motívumhoz, de mindenképpen vakut használ, ehhez állít ISO minőséget és zársebességet is.

-Tájkép, (kis hegy) távol lévő dolgok, tájkép, nagy terek fotózására való. A gép a távoli témákra állít mélységélességet, vakut nem használ.

-Éjszakai tájkép, (kis hegy sötét háttér) hasonló az előző motívumhoz, de hosszú záridővel számol, amihez állvány ajánlott. (30D-n ilyen nincs)

-Sport, (kis síelő/futó) gyorsan mozgó dolgok fozótására való, szokták gyerek fotózásnak is hívni. A fókusz általában témakövető, gyors és magas záridővel is kombinál a gép, így csak napfényben használható. Vakut nem használ.

-Makro, (kis virágocska) lényege, hogy a mélységélesség kicsi és a fókuszt a a nagyon közeli 1-5cm-re lévő tárgyakra teszi. Telében lehet/kell használni.

-Vaku nélküli fotózás. Ez ugyan az, mint az automata beállítás, csak vaku nélkül. Ennyi.

Sorolhatnám még tovább is, mert nem csak ennyiből áll, de általában ezeket teszik a gyártók a tárcsára. A többi, mint pl. a gyertyafény, tüzijáték, hóesés, étel, baba, baba2. A Csillagos ég motívumnál általában engedi a B idő-t, is a gép (erről később) ami vagy dupláza, vagy végteleníti a záridőt. Ezt gépek válogatják.

Hamarosan írok a sokkal fontosabb P, Av, Tv, M, A, S, C, SCN, A-DEP, MOVIE, stb módokról is, bár ezt még jelenleg én is tanulom, gyakorlom.

Mi kell egy fényképhez hogy az albumunkat díszítse?

Kell egy fényképezőgép. De milyet vegyek? Segítek, mert én is így csináltam. Az alapgondolat, hogy nem akarunk sokat költeni rá, de nem is akarunk 2-3 megapixeleset sem venni. (Pedig hogy megelégednénk a végén 3 megapixellel is fullfrémes géppel "L"es obival 30.000 ft-ért :) bizony...)

Compakt gép - aminek az objektíve előrenyúlik, ha bekapcsoljuk.

Előnye: Olcsón hozzájutunk, könnyű kezelni, akit nem érdekel a fotózás magasabb szinten.

Hátránya: Kevés beállítási lehetőséget biztosít, sötétben felejtsd el a fotózást vaku nélkül.

Ultracompact gép - ugyan olyan, mint az előző, csak dizájnosabb, laposabb, kisebb és picit többet tud.

Előnye: Ez is olcsónak mondható, sok az extra paraszt vakítás benne, rengeteg beállítási lehetőséget biztosít.

Hátránya: Ugyan az, mint az előnye, sok extra marhasággal rendelkezik, amik inkább jól hangzanak, mint használhatóak. Nem kelt komoly benyomást, inkább a "mobillal fotózom a koncertet" hatást kelti.

Bridge gép - Ez már komoly beállítási lehetőségeket rejt, hasznosabban is ki lehet használni, mint az előbbieket, a tükörreflexes gépek előhírnökeinek számítanak. Ezt javaslom mindenkinek, aki szeretne egy kicsit elmerülni a fotózásban, remek gyakorlási lehetőség, sőt felkészít a DSLR gépekre. (saját tapasztalat)

Előnye: Jól kihasználható képességüek, viszonylag egyszerűen kezelhetőek, tanulásra kiválóak.

Hátránya: Kicsit drágábbak az előbbieknél, a minőségükön meglátszik, hogy NEM DSLR gép. Jobban teszed, ha nem nézegetsz/elemzel DSLR-rel készült képeket, mert elkaphat a gépszíjj. - de hidd el akkor sincs veszve minden, még menthető vagy, csak olvass tovább

Belépő szintű tükörreflexes gép - ÁLTALÁBAN NINCS ÉLŐKÉP FUNKCIÓ! De nem is kell, bár ezt még nem hiszed el. A bridge gépet megunó, kíváncsi, zizgő seggű amatőröknek ajánlom, akik nem bírnak magukkal és mindenáron a JOBB MINŐSÉGET ajarják elérni. A bridge gépet lecserélők büszkén mutogatják otthon, hogy "na ezt nézd, ez sokkal jobb" :) Ez az a szint amit jobb, ha nem lépsz át, mert nem csak a gépet kell figyelembe venni, hanem az objektíveket is, mivel a fényképező 2 részből áll már, váz+objektív. Ezt így egyben megvásárolvba nevezzük KIT-nek.

Előnye: kitobival is jóminőségű képeket készíthetünk, határozottan komoly benyomást kelt. Sokkal több lehetőséget, szabadságot biztosít a fotósnak, sötétben is lehet vaku nélkül fotózni, automata érzékelőlapka tisztítás, stb, stb... rengeteg van, sokat még én sem ismerek.

Hátránya: EL KELL MERÜLNI A FOTÓZÁS RETELMEIBEN (láss engem.), Drága tud lenni ha az objektíveket is figyelembe vesszük, plusz kiegészítőket. Kevésnek van élőképe. Érzékelőlapka koszolódás

Félprofesszionális tükörreflexes gép - ugyan olyan, mint a belépő szintű, csak extrákkal, több lehetőséggel, jobb szoftverrel ilyesmik. Csak akkor cseréld le belépőszintűdet, ha valami olyasmit akarsz, mint az élőkép, vagy az újabb csatolású objektívek használata, studió felszerelés kezelés, gyorsabb sorozatfotózás, stb. Ritkán éri meg belépőről erre váltani, bridge-ről viszont jobban ajánlott.

Előnye: u.a. mint a belépő + extrák, jobb szoftver

Hátránya: drága

Digitális hátfal fotógép - Asse tudom milyen elven működik, ha megtudom, leírom.

Előnye: 50-60 Megapixeles felbontás, a többit nem tudom még..

Hátránya: Az olcsóbb, 3-5 millió forint, drágább 5-7 milló forintba kerül.

Na ez az a rész, amit folyamatosan szeretnék bővíteni.

ANAGLYPH KÉPEK KÉSZÍTÉSE

A tegnapi nap írtam az anaglyph készítésről, programmal és photoshoppal elkészítve, de nem tértem ki a számomra oly fontos programra, a GIMP-re. Most leírom, hogyan is kell csinálni, de csak fekete-fehér verziót tudok. Ha lehet, később a színeset is leírom.

1. Végy egy Gimpet, majd telepítsd

2. Szerezd meg a plugint registry.gimp.org/files/script-fu-make-anaglyph.scm

3. Másold a plugint a gimp mappán belül a /share/gimp/2.0/scripts mappába.

4. Indítsd el a gimpet, majd hozz létre egy új lapot a képméretnek megfelelően*, duplázd a réteget és az egyikre az egyik képet, másikra a másik képet másold, majd a nemüben kell lennie egy stereo menünek, azt indítsd el és a kérdésre (itt a cián és pirosszíneket ajánlja) hogy milyen színűek a szemüveged "lencséi" válaszd ki, majd <OK> és kész a kép, csak előtte még MERGE VISIBLE LAYER, vagyis egyesítsd a rétegeket és mentsd el jpg-be.

5. élvezd a 3d-s élményt.

* tegnap leírtam részletesen mi kell az anaglyph képhez, itt is azok kellenek.

Mi is azok az anaglyph fotók? Hát azok, amiket a Freddy szemüveggel (cián+piros) nézve térhatásúnak látjuk. Node hogyanis kell ilyet csinálni? Sokan azt gondolhatják, hogy marhadrága fotógéppel, de az igazság az, hogy BÁRMILYEN fényképezővel MEG LEHET CSINÁLNI!!! Elis mondom hogyan:

1. Végy egy 3 dimenziós környezetet (vigyázat, az olcsó 2 dimenziós utánzat nem jó)

2. Legyen ebben egy fix pont, ahova a géped középső(lehetőleg) fókusza fog célozni

3. Mérd le a 2 retinád közti mértani középtávolságot és a fényképeződ úgy fixáld le valahová, hogy ha az előbbi távolságnyival eltolod vízszintesen jobbra, akkor ebben a pozícióban is "lássa" a géped az előbbi fix pontot a középső fókuszával.

4. A 3. pont érthetetlenségeképpen, fényképezz le 1 fix pontot 2 pozícióból úgy, hogy azt egymás után 6 centi eltolással tedd.

5. Végy egy 3d anaglyph progit és tedd bele a 2 képet és ő megcsinálja 1 3d-s képpé. pl.: z-anagliph rosset.org/graphix/anaglyph/exe/zsetup.exe vigyázz ez fizetős, de tuti van ingyens progi is. Ez kezdőknek van. Haladóknak van photoshopos is www.atncentral.com/Zip_Actions/3D_Colour.zip bár ez annyira nekem nem tetszik. Leírása alább.

6. 2 jótanács! 1. ne állíts el semmit a gépeden a 2 kép között és a fókuszpont mindíg legyen ugyan az, 2. a képek szélén lehetőleg ne legyen fontos, éles objektum, mert a színek eltolásakor gondok lehetnek. Mint az én esetemben is bal oldali a fehér szobor.

Z-anaglyph kép

 -Photoshopos Anaglyph készítés a fenti actonnal:

A lényege, hogy végy 2 egyforma méretű 2 pocícióból készített képet. Nyiss a PS-ben egy új képet, azzal a mérettel, amivel a 2 kép is készült, majd duplikáld a LAYERT. A jobb oldalról kézült képet illeszd az első, balt a másik LAYERre. aztán inditsd el az actiont. Ha Stop-hoz ér, akkor variálhatod is, de csak simán play újra és elkészül a kép.

Photoshoppal készítve

(Ha kell, leírom, hogyan kell actiont kezelni.)

Aki pedig Gimp-pel szeretné megcsinálni mindezt, annak itt egy plugin: registry.gimp.org/files/script-fu-make-anaglyph.scm

Ja igen! Honnan szerezzek 3d-s szemüveget? pölö innen: www.vatera.hu/listings/index.php

Photoshop, mi más is juthat az eszünkbe?

Mondanák sokan, akik a képeiket szeretik utólag megmunkálni. De a helyzet annyira nem is ilyen egyszerű, ugyanis egyrészt marha drága (150-250eFt) másrészt picit bonyis is. Tudod-tudom, meg lehet "oldani" másképp is a megvételt. Én most azokra gondolok, akik nem jutnak hozzá egyáltalán az említett progihoz. Van alternatívája is méghozzá ingyenes ezt hívják GIMP-nek. Általában ezt használom a .jpg fájlok szerkesztésére, ami a méretezés, tömörítés és a kép bizonyos részeinek korrekciójára vonatkozik. Teszem mindezt a nagy RAW felfolgozás után! Mi is a RAW? Az olyan a digitális világban, mint az analógban a negatív. Minden info-t tartalmaz, amit a fényképezőnk érzékelője "látott" abban az expozíciós pillanatban (nocsak dejól hangzik) mikor megnyomjuk az elsütő gombot.

-Mi a fenének az a RAW, ha a gépem kapásból .jpg-re tudja konvertálni és tömöríteni is, és még sokkal több kép ráfér egy memkarira!

Hangozhat a kompakt, családfotózóktól a kérdés... Talán fantasztkusnak hangzik, de a jövőre kell gondolnunk ha a RAW-ról beszélünk. Mondhatnám, hogy azért tartom meg, hogy ha majd egyszer lesz egy jó programom és már nagyon szuperül fogok képeket konvertálni, különböző effektekkel teletüzdelve, akkor a mai átkonvertált .jpg-imet újra elő tudom varázsolni, sokkal jobb minőségben, színvilágban, stb. Van ebben a formátumban valami misztikus is, mert az érzékelők által látott képet a mai szoftverek jelenítik meg, de majd úgy 20 év múlva vajon mit fog mutatni? Ugyan azt, vagy esetleg többet?... hagyjuk is.

A kameragyártók különböző RAW formátumait egységesíteni is lehet. Az Adobe (ödobi) kifejlesztette a saját egységesített RAWját a DNG-t. Tehát bármelyik gép RAW-ját csak átlehet konvertálni DNG-be és csak reménykedhetünk, hogy az ödobi nem szűnik meg, nem adja el részvényeit és nem megy tönkre. A jogi részeire nem kívánok kitérni, de VAN SAJNOS ÉRTELME a különböző formátumoknak és ezt a témát hagyjuk is ennyibe. Van egy petíció, amit a felhasználó is aláírhat, hogy legyen közös RAW minden gyártónál.

folyt. Nos hozzáfűznék még pár gondolatot. HA TEHETED FOTÓZZ RAW-BA!

Előnye, hogy több részlet marad meg az exponált képből, hátránya, hogy munka van vele.  És ezzel elárultam mindent! A RAW formátum, mint az köztudott, a képérzékelő által látott képet menti nyers formában, de ha azt mondom, hogy sokkal több részletet ment el, mint azt egy jpg képes tárolni. Itt a színmélységre utalok, mert a jpg színcsatornánként csak.....  na jó itt meg is állhatunk, mert laikus tuti nem tudja hogyan is kell elképzelni a jpg színcsatornákat. MAGYARÁZAT: a jpg kép képpontonként(pixelenként) 3 színből áll, ezt keveri az árnyalatok kedvéért.(Ja, mint a tévé) Az érzékelők (pl. CMOS) a BAYER féle elrendezésben tárolja a "látott képet". De a valós kép nem csak zöld, kék és pirosból áll, ezért az érzékelő interpolálja (pl.: 1-1 szomszédos színből az ibolyát számolja ki) a képpontokat így lesz a 3 alapszínből sokkal több. De mennyi? Nos a jpg színenként 8bit (2 a 8-adikon) azaz 256 db színt tud "kikeverni" ami 256 a 3-dikon darab színt jelent, azaz 16.777.216 db. Jó sok mi?  

Bayer

Képzeljünk el egy beégett égbolt és bebukott szakadékot fotózunk, akkor a jpg vagy az éghez, vagy a szakadékhoz állítja be a fényerőt. Ez egy képet jelent, de ha mindezt RAW-ba fotózod, akkor a expo-korrekcióval világosíthatod a szakadékot vagy sötétítheted az égboltot, így jutva megfelelő képrészletességhez és akár 2 db képhez is (+- expokorr.). Ha pedig mindezt kombinálod is, akkor beszélhetünk DRI technológiáról. Erről később.

Számoljunk egy kicsit. Ha azt mondom, hogy a fenti képen a sötét tónusokra csak mondjuk 2 millió darab szín jut és ha a fényképen pl egy szakadék van ami színe barnás, akkor a 2 millióból csak úgy 200.000 db, szín jut a szakadék megjelenítésére? Még ez is sok? Jó, akkor azt mondom, hogy az előbbi példánál maradjak, az égre teszem a fókuszt és a szakadék lesz bebukva, alulexponálva, sötétben hagyva, ahogy tetszik. Ez további színszám csökkenést jelent, mert kiestek a világos barnás színek, akkor mondjuk 30.000 db szín maradjon a szakadékra. Hümm.. ez még mindíg sok lehet? Jóóó menjünk tovább, akkor azt mondom, hogy a képérzékelő zajokat is produkálhat, ami képpontokban mérve jelentős lehet, de ez is csökkenti a hasznos színszámunkat és már csak mondjuk 10.000 db szín marad. Ez persze csak akkor igaz, ha a szakadék a sötétbarnás színek összes variációját tartalmazzák, ami megint csak nem lehet igaz, mert mondjuk sok egyforma színeket tartalmaz a szakadék. Marad vagy 5.000 különböző színünk és még tovább is lehet csökkenteni, mert a jpg-t a gép zajszűri és tömöríti is. Na ekkor jelennek meg a képen a homályos egybefolyt,  színpacák. Ha az egymástól elkülöníthető színpacák számát mondjuk 500 db-ra teszem, akkor már érezhetően kevés színből kell kihoznia a gépnek a képen megjelenített szakadékot, amit az emberi szem meg sem tud rendesen különböztetni rendesen. Az eredmény kábé egy 20-30 sötétbarna-fekete paca lesz, ami jóeséllyel kukába köt ki.

Persze, ha RAWban fotóztuk volna, akkor sokkal több részletet lehetett volna megmenteni, mert a RAW + - 2 bittel több információt tárol a fájlban, 2 bit a túlexponáláshoz, 2 az alulexponáláshoz, így a szemmel nem látható részleteket is lefotózza, de ezeket rawkonverterekkel lehet csak előcsalogatni, láthatóvá tenni. Na ez az amitől űberkirály dolog a RAW.

Teljesen laikusoknak!

Ez a cikk azoknak szól. akik a digitális fényképezőjüket csak családi eseményekkor veszik elő.

Akinek már van, az örül és általában meg is elégszik a szép színes képekkel. Akkor minek vegyek többszázezres TÜKÖRREFLEXES (továbbiakban: DSLR) gépet? Nos a gép ára nem a fényképezésben rejlik, hanem a lehetőségben, amit egy kompakt(értsd: bekapcsoláskor a lencséje halk zümmögéssel előrenyúlik) gép nem ad meg.

-Ezek például a vaku nélküli fotózás!

Na ja, ottvan a vaku, akkó minek anékül? Például azért mert szegény 8 hónapos kislányom egyszerűen magvakulhat a 3, 5-néll több vakuzástól 1 órán belül (VOLT MÁR RÁ PÉLDA!) Most akkor az jön, hogy a rokonok akkoris belefotóznak a gyerek szemébe az első szülinapján... IGAZ! De ekkor szólok, hogy ugyanmár tegyél a vaku elé egy fehér papírlapot, hogy ne az éles fény villanjon a gyerek szemébe. (diffúzor) Na persze ekkor jön a vörösszem effekt... naés? 1000 progi van már ami ezt hivatott kiretusálni.

-A másik dolog, amit gyakran nem lehet egy kompaktal megoldani, az a záridő!

A záridő használata megsokszorozza a gép felhasználhatóságát... biztosan mindenki látott már a levegőben megfagyasztott vizcseppeket, ami a csapból folyik! Na ezt egy általános kompaktal NEM LEHET MEGCSINÁLNI, mert egyszerűen nem állítható be, a gép automatikusan kezeli, a fénymennyiségtől függően.

-Aztán itt is van a fény! Mennyi fényre van szüksége egy fényképezőnek?

Ezt sem lehet módosítani egy kompakt géppel (EXPOZOICIÓ KORREKCIO / ISO ÉRZÉKENYSÉG) Töksötétben el lehet felejteni a kis kompaktokat. Amit annyira utálok, amikor egy hölgy a színházban elkezdi felemelni a kezét, benne a 10eFt-os kompaktjával és vadul vakuzza a műsort és csak nem lát semmit a piciny ELCÉDÉJÉN :) Persze, hogy nem hiszen a vaku nem ekkora távolságokra van tervezve, de még a DSLR-ek beépített vakuja sem elég. Ha egy ilyen előadást fotózunk, akkor magas ISO érzékenységgel (800-1600), tág rekesszel (F2,8-F4) és stabilan fogva a gépet, vagy az előttünk ülő támlájára támaszkodva elérni legalább a kitartható 1/20 - 1/40 es rekeszidőt...

Nos még solorlhatnám,. de erről majd később.